Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Ön által aláírt 194/2010 /VI.10/ rendelet, amely a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítéséről szól, ill. annak kitétele, hogy az ingatlanok nem értékesíthetőek és az árverési hirdetményeket nem lehet kitenni az EÁF-en sajnos hibás elgondolásnak kell, hogy minősítsem, ami több kárt okoz a bajba jutott hiteleseknek mint amennyi hasznot hoz. Sőt, azt kell megfogalmaznom, hogy ennek a rétegnek a részére szociális katasztrófát eredményez.

Szinte minden Magyarországi település vezetőjének kisebb nagyobb problémát okoz a roma lakosság egy részére jellemző problémák kezelése.

Az országot sújtó szociális feszültségek kiemelten jellemzőek a roma kisebbség tagjaira, melynek okait számtalan tanulmány részletezte, és a megoldási javaslatok szintén számtalan variációja látott napvilágot. Mindezek ellenére továbbra sem történik látványos javulás. A polgármesterek jó része rendkívül óvatosan, úgy is mondhatnám, hogy félve, sok esetben félrekezeli a problémát.

Ennek is több oka van. A félelem több irányból táplálkozik. Isten ments, hogy rasszistának nézzenek. Isten ments, hogy radikális jobb oldalinak nézzenek. Nem szeretnék több problémát okozni, mint ami egyébként is van. Nem akarok magamnak kellemetlenségeket, elbújok, félrenézek, nem veszek tudomást róla. Ezek után abszolút természetes, hogy a problémák nem oldódnak meg maguktól. Az országban több példa van a kérdés negatív és pozitív kezelésére egyaránt. A tapasztalatok kesernyések, nem jók, általános dühöt váltanak ki mindkét oldalról.

Jó hír a devizahiteleseknek, kártérítésért perelhetik az államot

Rossz hír az államnak, megroppanhat a költségvetés

A moratórium szellemiségével nincsen különösebb baj. Azt már többször szorgalmaztuk, hogy azoknak az ügyfeleknek, akiknek bedőlt a hitele és az ingatlanukat értékesítették, legalább fél évet, vagy inkább egy évet biztosítsanak a bennlakásra, vagy az ingatlan értékesítésére. A moratórium ezt részben lehetővé is teszi. Sokkal komolyabb problémát okoz a kifüggesztés szabályozása, hiszen enélkül az ingatlant eladni nem lehet, a bank nem tudja érvényesíteni a jogait. Ennek következménye az elhúzódó banki eljárás, az adósság tetemes növekedése, a bank meg nem térült kára, és ennek az árverés utáni behajthatósága.

Önkormányzati választások 2010

Átalakulóban a polgármesteri munka

A pártok egymás után hozzák nyilvánosságra jelöltjeiket, akiket indítani kívánnak az októberi választásokon. A függetlenek már eldöntötték és megbeszélték a feleségükkel bevállalják-e a világ egyik legnehezebb munkáját vagy sem. Akik újrajelöltetik magukat, nyilván őnekik is meg vannak a maguk indokai. A világ legnehezebb munkájáról beszéltem. A polgármesteri hivatás egyre jobban átalakul és új, eddig szokatlan feladatok elé állítja a jelölteket. A polgármester az első ember, saját birodalommal, szinte korlátlan felelősséggel, társadalmi megbecsüléssel, megfelelő bizalommal, vagy sok esetben akár ellenséges környezetben is végzi a munkáját. Nem könnyű ennyi kihívásnak megfelelni. Egyre többet és többet várnak el tőle. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani, ki az aki induljon, és ki az aki kétszer is gondolja meg, hogy alkalmas-e erre a feladatra vagy sem.

Lapunk új cikksorozatot indít a magyaroszági kistérségekről. Ahogy ezt az egyik cikkünkben (Meghalt, de még feltámasztható) leírtuk, véleményünk szerint a kistérségi rendszer komoly reformra és alakításra szorul. Alaprendeltetését csak részben tölti be.

Be kívúnjuk mutatni a pozitív és a negatív példákat is. Sarkalatosan azokra a pontokra, amelyeket a kistérségi rendszernek prioritásként kéne kezelnie. Az alaprendeltetéssel nincs is semmi gond, ez a kistérségek nagy részénél általában elfogadhatóan működik. Elsősorban a szociális ellátórendszer működik megfelelően, néha eladásokat szerveznek vendégelőadókkal ill. résztvesznek az aktuális pályázatokon. Ezek szükséges programok és feladatok. Amit hiányolok a kistérségi rendszerben, azok az alábbi témakörök.

Elsősorban az önkormányzati törvény 2.§ 1. pontjában felsorolt feladatokat szeretnénk kicsit jobban feltérképezni. Ezek:

• a kommunális és energetikai ellátás és szolgáltatás
• ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkár
• foglalkoztatás elősegítésére indított programok
• a gazdaságturizmus, idegenforgalom programjai, ezen belül a gazdaság élénkítésére ill. a leszakadó kistérségek felzárkóztatására összeállított programok
• területfejlesztési koncepciók
• az energiamegtakarításokkal és energiagazdálkodással kapcsolatos programok
• a költségek csökkentésére indított programok

Véleményünk szerint a kistérségek az ország fejlődésében jelentősen részt tudnának venni. Olyan mindenki számára jól hasznosítható gazdasági hasznot hozó programokat kívánunk bemutatni, amelyek működőképesek.

Sajnos az eddig beérkezett kérdőívek szomorú képet mutatnak. Rendkívüli módon látszik a kezdeményezőkészség hiánya, valamint az, hogy sem szellemi, sem logisztikai központként nem állják meg a helyüket a magyarországi kistérségek. Cikksorozatunk augusztus 15-ével indul. Minden információt szívesen fogadunk.

Az új kormányzat szükségesnek látja az önkormányzati rendszer átalakítását. Ez elsősorban az önkormányzati képviselőket, ill. a megyei közgyűléseket érinti, viszont nem sok szó esik a kistérségi rendszerről, amely egyes szakértők szerint a klinikai halál állapotában leledzik. Egy rendszer, melynek meg van a maga funkciója, a maga szerepe, de valamiképpen erőtlen, gyenge, szinte semmilyen kézzel fogható haszna nincs. Ez különböző problémákra vezethető vissza. Ezek közül nézzünk meg néhányat. Legnagyobb probléma a megfelelő stratégiai célok és szerepek tisztázása.

A tartósan munkanélküliek, a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek számát figyelembe véve Európában sajnos eléggé az élen járunk. Néhány politikai erő véleménye szerint akár egy millió munkahelyet is lehetne teremteni az országban. Híres tudósaink mindig élen jártak leleményességükben, sok technikai újítás fűződik a nevükhöz. Politikusainkra sajnos ez a tulajdonság nem mondható el. Sokkal jobban érdekli őket a mindennapi politikai csatározások és ebben mérhetetlen élvezetet találnak. Szeretnék segítséget nyújtani a részükre, ötleteket, tippeket, programokat, projekteket biztosítani, leírni, hogy nálunk hogyan kellene ezt a tevékenységet végezni, illetve a világ más országaiban milyen gyakorlati példák vannak a válságok kezelésére.

Így is működhetnek a dolgok

Érpatak egy kétezer lakosú kistelepülés Szabolcs megyében. Semmiben sem különbözik az ország hasonló nagyságrendű településeitől. Magán viseli az ország minden nyűgét-baját, nem emelkedik ki semmiben környezetéből – sem gazdasági, sem kulturális téren. Mondhatnánk azt is: nincs benne semmi különleges. Szép táj, természeti környezet, az emberek küszködnek mindennapi megélhetésükért, és megpróbálnak boldogulni, élni adott lehetőségeikkel.

Néhány dolog azonban másképp működik, mint ahogy azt már megszoktuk. Ennek mozgatórugója a település polgármestere. Orosz Mihály Zoltán, akinek egyéni elképzelési vannak a település problémáinak megoldására.

Jó szándékú de félresiklott

A kormány megjelentette a 194/2010.(VI.10.) korm. rendeletet. Ez a rendelet a devizahitelesek érdekében történő intézkedések sorába illeszkedik. Célja megegyezik a kormány választási ígéretével, mely szerint megvédik a magyar családok lakhatását és senki sem fogja elveszíteni otthonát.

A rendelet eszmeisége jónak mondható, 20 és 30 ezer közé tehető azoknak a családoknak a száma, amelyet ez a problémakör érint. Az újabb árfolyamváltozások miatt ez a szám csaknem meg fog duplázódni az év végéig. Ez körülbelül 5 magyarországi nagyvárosnyi lakost érint. Ehhez hozzászámíthatjuk még a más egyéb okokból árverezésre vagy kilakoltatásra váró családokat is.

A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája összeállítása szerint közreadjuk azoknak a bankoknak a listáját, amelyek a pénzügyi válság alatt sem változtattak hitelezési, ill. válságkezelési magatartásukon, nem felelnek meg a Banki Etikai Kódex követelményeinek, attól jelentősen eltérnek.

Nagy port vert fel néhány politikai erő megmozdulása, amellyel a nehéz helyzetbe került kilakoltatásra váró család érdekében léptek fel.

Nyilván minden kilakoltatásnak meg van az „előélete”. Vannak közöttük jogosak, van közöttük sok olyan, amelyben a családok nem tehetnek a kialakult helyzetről, mely egyértelműen a „magas politika” hozadéka, az ingatlan- és hitelválság következménye. Van köztük jó néhány olyan is, amelynek törvényessége megkérdőjelezhető, bizonyos pénzügyi és ingatlan cégek üzleti garázdálkodásának az eredménye, melyek a törvényesség álarca mögé bújtak. A helyzetet kezelhetjük politikai, gazdasági ill. szakmai kérdésként is.

A banki különadónak lakossági vonzatai is lesznek, ha a bankok költségeket hárítanak át ügyfeleikre, vagy ha felhagynak a devizahitelezéssel. A banki különadó ellen fellépő banki lobbi azonnal jelezte: nem tudnak mást tenni, ügyfeleikre hárítják a költségek egy részét.

A bankok működését szabályozó kódex ugyanis megengedi, hogy ha a bankokra plusz adót vetnek ki, akkor a többletköltségüket áthárítsák az ügyfelekre. A kormány most 200 milliárd forintos különadót akar kivetni a bankokra, ezért teljesen át kell alakítaniuk az etikai kódexet.

Bárhol laksz, ha gondtalan az életed és úgy gondolod, hogy Téged soha semmilyen baj nem érhet, akkor tévedsz.

Az élet nem kiszámítható , ha van rá lehetőséged, most segíts másoknak! Lehet, hogy holnap neked lesz rá szükséged!

SEGÍTS a rászorulóknak !

• Vöröskereszt Országos Igazgatósága (1051 Budapest Arany János u. 31. Telefonszám: +36 1 374 1300. Fax: +36 1 374 1393. Adószám: 19002093-2-4)
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat (1125 Budapest, Szarvas G. u. 58-60., telefon: 3914-700)
• Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (1238 Budapest, Grassalkovich u. 104., telefon: 283-9947)
• Nagycsaládosok Országos Egyesülete (1056 Budapest, Március 15. tér 8., telefon: 235-09-45, -46, -47, -48, -49, -50)

Főszerkesztő: Kovács László

Telefon: 87/ 414-354, 70/2532910

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.